Hol áll Magyarország a környező országokhoz képest?

Az Eurostat 2026 júniusában közzétett, 2025-re vonatkozó előzetes adatai szerint, az uniós átlagot 100-nak véve:

• Ausztria — GDP/fő: 118, háztartások tényleges fogyasztása: 113
• Szlovénia — GDP/fő: 90, fogyasztás: 86
• Románia — GDP/fő: 78, fogyasztás: 86
• Horvátország — GDP/fő: 78, fogyasztás: 79
• Magyarország — GDP/fő: 76, fogyasztás: 73
• Szlovákia — GDP/fő: 75, fogyasztás: 77
• Szerbia — GDP/fő: 52, fogyasztás: 57

A GDP/fő azt mutatja, mekkora gazdasági teljesítmény jut egy emberre. A tényleges egyéni fogyasztás jobban közelíti, hogy a háztartások valójában mennyi termékhez és szolgáltatáshoz jutnak hozzá, az államilag finanszírozott egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat is beleszámítva.

Magyarország tényleges egyéni fogyasztása 2025-ben az EU-átlag 73%-a volt, a tagállamok legalacsonyabb értékei között. Ez nem azt jelenti, hogy minden magyar háztartás pontosan ennyit fogyaszt: országos átlag, amely elfedi a jövedelmi és területi különbségeket.

Ausztria messze a legerősebb szomszédunk:

• magasabb bérek és háztartási jövedelmek;
• jobb finanszírozású egészségügy;
• fejlettebb vasút és közlekedés;
• erősebb szociális rendszer;
• termelékenyebb vállalkozások;
• stabilabb euró;
• kiszámíthatóbb intézményi környezet.

Az osztrák árszint viszont körülbelül 19%-kal magasabb az uniós átlagnál, míg a magyar árszint nagyjából 28%-kal alacsonyabb. Ausztriában tehát drágább az élet, de a jövedelmek és a szolgáltatások színvonala is lényegesen magasabb. A vásárlóerővel korrigált fogyasztásuk még az árkülönbségek után is az uniós átlag 113%-a, szemben Magyarország 73%-ával.

Ausztria ugyanakkor nem problémamentes: az elmúlt években gyenge volt a gazdasági növekedése, magasak a lakhatási költségek, öregszik a társadalma, és az állami rendszer fenntartása is egyre drágább. Ettől még egy átlagos munkavállaló anyagi és szolgáltatási lehetőségei lényegesen jobbak.

Szlovénia Magyarországnál kisebb ország, de:

• magasabb termelékenységgel;
• jobb vásárlóerővel;
• erősebb egészségügyi eredményekkel;
• rendezettebb településekkel és infrastruktúrával;
• fejlettebb iparral rendelkezik.

A gazdasági teljesítménye az EU-átlag 90%-a, a háztartások fogyasztása pedig 86%. Ez jelentős előny Magyarországhoz képest. Szlovénia az eurót használja, ami megszünteti a helyi valuta árfolyamkockázatát, bár az önálló árfolyam-politikáról is lemondtak.

A problémái között ott van a kis belső piac, a népesség öregedése, a magasabb lakásár és az egészségügyi várakozási idő. Ettől függetlenül összességében Ausztria után Szlovénia kínálja a legmagasabb általános életszínvonalat Magyarország szomszédai közül.

Románia sokáig egyértelműen Magyarország mögött volt. A változás sebessége látványos:

• 2015-ben a román GDP/fő az EU-átlag 56%-án állt, a magyar 70%-on;
• 2025-ben Románia 78%-on, Magyarország 76%-on állt;
• a román tényleges fogyasztás 59%-ról 86%-ra emelkedett;
• a magyar 64%-ról csak 73%-ra.

Vagyis Románia nemcsak utolért bennünket, hanem a lakossági fogyasztásban már jelentősen előttünk jár.

Ennek okai között szerepel:

• a nagyobb belső piac;
• a gyors béremelkedés;
• a szolgáltatási és informatikai szektor fejlődése;
• az uniós beruházások;
• a külföldi tőke;
• Bukarest és néhány nagyváros erős növekedése.

Romániában ugyanakkor óriásiak a területi különbségek. Bukarest, Kolozsvár és Temesvár dinamikus, miközben sok vidéki régió továbbra is szegény és gyenge infrastruktúrával rendelkezik. Az országos felzárkózás ezért nem jelenti azt, hogy minden régió vagy háztartás ugyanakkora javulást érzett.

Románia tehát gyorsabban fejlődik, de nem vált minden területen egyszerre rendezettebb vagy kényelmesebb országgá.

Horvátország gazdasági teljesítménye 2015-ben még csak az EU-átlag 61%-a volt, 2025-re 78%-ra nőtt. A tényleges fogyasztás 63%-ról 79%-ra emelkedett. Mindkét mutatóban Magyarország fölé került.

Előnyei:

• erős turizmus;
• euróhasználat;
• schengeni tagság;
• gyors infrastrukturális fejlődés;
• jelentős uniós források;
• a tengerpart által biztosított gazdasági és életminőségi lehetőségek.

A turizmus egyben gyengeség is, mert a gazdaság erősen függ a nyári szezontól. A tengerparton drága a lakhatás, sok fiatal külföldre költözött, és az ország népessége csökken. A gyors felzárkózás tehát együtt járhat szezonális munkával és erős lakhatási nyomással.

Horvátország egészében nem sokkal gazdagabb nálunk, de a felzárkózási pályája az elmúlt tíz évben sokkal kedvezőbb volt.

Szlovákia gazdasági fejlettsége nagyon hasonló Magyarországéhoz:

• GDP/fő: Szlovákia 75%, Magyarország 76%;
• tényleges fogyasztás: Szlovákia 77%, Magyarország 73%.

A szlovák háztartások fogyasztása valamivel magasabb, miközben a teljes gazdasági mutató kissé alacsonyabb.

Szlovákia előnye:

• eurót használ;
• fejlett autóipara van;
• a nyugati régiói szorosan kapcsolódnak Ausztriához és Csehországhoz;
• Pozsony földrajzi és gazdasági helyzete kiváló.

Gyengesége:

• rendkívüli autóipari függőség;
• nagy különbségek Pozsony és Kelet-Szlovákia között;
• gyengébb egészségügyi és oktatási eredmények;
• öregedő népesség;
• romló politikai és intézményi stabilitás.

Szlovákia tehát nem egyértelműen „jobb ország” Magyarországnál mindenben, de az euró és a valamivel magasabb háztartási fogyasztás előnyt ad neki.

Szerbia nem uniós tagállam, bár tagjelölt. A gazdasági teljesítménye 2025-ben az uniós átlag 52%-a, a fogyasztása körülbelül 57%-a volt. Ez jóval Magyarország alatt van. Az árszintje is alacsonyabb, az EU-átlag körülbelül 62,5%-a.

Szerbia erősségei:

• viszonylag gyors felzárkózás;
• fejlődő infrastruktúra;
• külföldi beruházások;
• jelentős regionális központ Belgrád;
• alacsonyabb üzleti és munkaerőköltségek.

Gyengeségei:

• alacsonyabb bérek;
• erős kivándorlás;
• gyengébb közintézmények;
• nagy állami és politikai befolyás a gazdaságban és médiában;
• EU-n kívüli helyzet;
• jelentős környezeti problémák.

Szerbia 2025-ös növekedését a Világbank 2,8%-ra becsülte, de a beruházások és a külföldi tőkebeáramlás lassulását is jelezte.

Magyarországról Szerbiába költözve sok dolog olcsóbbnak tűnhetne, de a helyi fizetésből számított életszínvonal általában alacsonyabb lenne.

Ukrajnát jelenleg nem lehet egyszerűen GDP-rangsorban értékelni. Az ország:

• háborúban áll;
• emberek milliói hagyták el vagy kényszerültek elhagyni otthonukat;
• súlyosan sérült az energia-, közlekedési és lakásinfrastruktúra;
• jelentős területek megszállás alatt állnak;
• a költségvetés nemzetközi segítségtől függ;
• a gazdaság nagy részét a háborús szükségletek határozzák meg.

A Világbank 2026-os felmérése szerint Ukrajna újjáépítési és helyreállítási szükséglete közel 588 milliárd dollár, körülbelül a 2025-ös ukrán GDP háromszorosa. A közvetlen fizikai kár meghaladta a 195 milliárd dollárt.

A háború előtt is jóval alacsonyabb volt az életszínvonal Magyarországnál. Ugyanakkor Ukrajna jelentős mezőgazdasági, ipari, informatikai és emberi erőforrással rendelkezik, ezért béke és sikeres uniós integráció esetén hosszabb távon nagy felzárkózási lehetősége lenne.

Magyarország nem minden mutatóban sereghajtó:

• a foglalkoztatás továbbra is viszonylag magas;
• a munkanélküliség nemzetközi összehasonlításban mérsékelt;
• jelentős ipari kapacitás épült ki;
• jó a földrajzi elhelyezkedésünk;
• fejlett az úthálózat és a digitális infrastruktúra egy része;
• Budapest erős regionális központ;
• nagy a szakképzett műszaki és ipari munkaerő hagyománya;
• az ország gazdasága szorosan kapcsolódik az uniós piachoz.

A probléma inkább az, hogy ezekből az adottságokból nem sikerült olyan gyorsan növekvő lakossági jólétet létrehozni, mint Romániában vagy Horvátországban.

A legnagyobb magyar lemaradások szerintem:

• háztartási vásárlóerő és fogyasztás;
• egészségügyi eredmények;
• oktatási készségek;
• termelékenység;
• kiszámítható gazdasági szabályozás;
• közintézményekbe vetett bizalom;
• a vidéki és budapesti lehetőségek közötti különbség;
• stabil valuta hiánya;
• uniós források teljes hozzáférésének problémái.

A legbeszédesebb adat az, hogy 2015-ben Magyarország még lényegesen Románia és Horvátország előtt állt, 2025-re viszont mindkettő megelőzött bennünket a vásárlóerővel korrigált GDP-ben és a tényleges fogyasztásban is.

A 2025-ös GDP- és fogyasztási adatokból kirajzolódik egy tág csoportosítás, de ez nem általános országminősítés:

• Ausztria külön fejlettségi szintet képvisel; Szlovénia stabilan a régiós középmezőny felső részén áll.
• Románia és Horvátország 2015 és 2025 között látványosan közeledett az EU-átlaghoz.
• Magyarország és Szlovákia GDP/főben közel van egymáshoz, fogyasztásban Szlovákia áll előrébb.
• Szerbia mindkét fő mutatóban lejjebb áll, Ukrajna adatait pedig a háború torzítja.

A legfontosabb tanulság nem az, hogy Magyarország mindenkinél rosszabb helyzetben lenne. Inkább az, hogy miközben a nyugati szomszédainkat nem sikerült megközelítenünk, több korábban mögöttünk álló ország sokkal gyorsabban zárkózott fel.